Nézetek

Hollerung Gábor gondolatai a magyar klasszikus zenei élet helyzetéről, a zenekarok állami irányításáról és finanszírozásáról — az Index kultúra rovatában megjelent interjú alapján.

Összefoglaló

Az Index kultúra rovatának vendége Hollerung Gábor Liszt-díjas karmester, a Budafoki Dohnányi Zenekar ügyvezető zeneigazgatója, aki több mint öt évtizede aktív alakítója a magyar zenei életnek. Az interjúban kritikusan értékeli a magyar zenei élet helyzetét — különös hangsúllyal a rendszerváltás utáni örökségekre, a finanszírozási problémákra, az utánpótlás kérdéseire és az intézményi struktúrákra.

Üzenet a döntéshozóknak — témakörök szerint

Az alábbi témakörök Hollerung Gábor meglátásait és javaslatait foglalják össze, abban a sorrendben, ahogy a hazai zenei élet újraszervezéséhez és finanszírozásához hozzájárulhatnak.

1. Szervezés és finanszírozás — üzenet a döntéshozóknak

Helyzetkép
  • A magyar zenei élet rendezetlen és koncepció nélküli; máig erősen hat a Kádár-kori örökség, lobbi-háttér és átláthatatlan fenntartói struktúra jellemzi.
  • Nincs hosszú távú stratégia: senki nem határozza meg, milyen legyen a magyar zenei élet 10–20 év múlva. Hiányzik az átfogó, kifejezetten a zenei szektorra szabott szabályozás.
  • A támogatási rendszer sokszor történelmi alapon működik, nem az aktuális teljesítmény alapján; a döntések gyakran politikai vagy adminisztratív szempontoktól függnek.
  • A mecenatúra kultúrája gyakorlatilag hiányzik, az állami támogatás túlszabályozott és sokszor előre eldöntött.
Javaslatok
  • Átfogó, kifejezetten a zenei szektorra szabott szabályozó törvény megalkotása, amely tisztázza a fenntartói viszonyokat és csökkenti a széttagoltságot.
  • A szektor valós helyzetének feltérképezése: pénzügyi adatok, teljesítmények és igények pontos képe, és erre épülő hosszú távú stratégia.
  • Tisztább, kiszámítható pályázati és támogatási rendszer; TAO-szerű, csalást kizáró eszközök, amelyek ösztönzik a magánforrások bevonását.
  • Új, hatékony szakmai érdekképviselet — kamarák vagy szövetségek — amelyek megbízható partnerei a döntéshozóknak.

2. Utánpótlás — zenekari és közönség egyaránt

Helyzetkép
  • A zenekaroknak egyszerre kell dolgozniuk a zenekari (művész) utánpótláson és a közönségutánpótláson — a kettő egymástól elválaszthatatlan.
  • Súlyos a szakemberhiány, különösen hiányszakmákban (pl. kürt); az alacsony bérek miatt sok zenész egyszerre több zenekarban játszik.
  • A klasszikus zenei közönség öregszik; a 20–60 éves korosztályban tátongó űr van.
Javaslatok
  • Minden zenekar küldetésének része legyen az aktív munka a hangszeres utánpótlásért és a jövő közönségéért — célzott programokkal, iskolai együttműködésekkel.
  • A fiatal zenészek megtartását támogató bér- és életpályarendszer, hogy ne kényszerüljenek párhuzamos állásokra vagy a pályaelhagyásra.
  • Közönségépítő, közösségi formátumok (pl. nagy tömeges kórusprojektek, élményközpontú koncertek) rendszeres támogatása.

3. Fiatalok felé való nyitás — értékelési szempont

Helyzetkép
  • A művészeti teljesítményt nem lehet pusztán objektív mércével értékelni, de a fiatalokra való nyitottság jól mérhető és fontos kritérium.
  • A fiatalok valójában nyitottak a zenére; a probléma nem az érdeklődés hiánya, hanem a hozzáférés és az élmény hiánya.
Javaslatok
  • A zenekarok teljesítményértékelésének hivatalos szempontja legyen a fiatalok felé való nyitás: ifjúsági koncertek, iskolai programok, fiatal művészek bevonása, családi formátumok aránya.
  • Az állami támogatás egy része kötődjön a fiatal közönség és a fiatal előadók felé nyitó tevékenységekhez.

4. Budapest és vidék közötti egyensúly

Helyzetkép
  • Hatalmas pénzügyi és infrastrukturális szakadék van Budapest és vidék között; az önkormányzati részvétel jelentősen csökkent.
  • Vidéken jellemzően heti egy koncert reális, Budapesten naponta több is — ez kiélezi a versenyt és szűkíti a játszóhelyeket.
Javaslatok
  • Kompenzációs mechanizmus a vidéki intézmények megerősítésére és a fiatal tehetségek vidéken tartására.
  • Helyi közösségi támogatások (pl. polgármesteri gyűjtések) intézményesített elismerése és bekapcsolása a finanszírozásba.

5. Zenei oktatás és közösségi érték

Helyzetkép
  • A zenei oktatás ma túlzottan számonkérés- és tudáscentrikus, ami távol tartja a fiatalokat a zenétől.
  • A kóruséneklés és a közös zenélés nemcsak művészeti, hanem közösségi és szociális értéket is teremt.
Javaslatok
  • Élményközpontú zenei oktatás, amely a közös zenélés örömére és a közösségi tapasztalatra épít.
  • A kóruséneklés és a közösségi zenei programok érdemi súlyt kapjanak az új iskolai rendszerekben — mint az érzelmi és szociális nevelés eszközei.

Következtetés

Hollerung Gábor szerint a magyar zenei élet jelenlegi helyzete válságos, de van lehetőség a változásra, ha a döntéshozók és a szakma közösen képesek átfogó, jól átgondolt stratégiát kialakítani. Ez magában foglalja a fenntartói mechanizmusok tisztázását, a fiatalok bevonását, a vidéki és budapesti zenei élet közötti egyensúly megteremtését és a kulturális támogatások újragondolását. A beszélgetést optimista hangvétel zárja: van remény, hogy új kormányzati szereplőkkel és közös párbeszéddel a hazai zenei szakma előre tud lépni.

Kulcsfontosságú állítások

A magyar zenei élet rendezetlen, igazságtalan és koncepció nélküli."
A kádári rendszerben meglévő lobbimechanizmusok hihetetlenül felerősödtek a rendszerváltás után."
A támogatási rendszer sokszor történelmi alapon működik, nem pedig aktuális teljesítmény alapján."
A kormánynak bele kell kényszerítenie minket abba, hogy képesek legyünk egy közös álláspontot mondani. Ha nem, akkor megérdemeljük a sorsunkat."
A vidéki zenekarok súlyosan alulfizetettek, és nehezen tudják megőrizni a fiatal művészeket."
A magyar komolyzenei közönség öregszik — hiányzik a 20–60 év közötti generáció."
A fiatalok nyitottak a zenére — az oktatás túlzottan számonkérés- és tudáscentrikus."
Nincs működő mecenatúra; a helyi közösségi támogatásokban látunk reményt."
A kóruséneklés és a közös zenélés nemcsak művészeti, hanem közösségi és szociális értéket is teremt."
Átfogó, kifejezetten a zenei szektorra vonatkozó szabályozó törvényre van szükség."
Az elitizmusunkkal elmehetünk a sóhivatalba, mert lassan nem fogunk érdekelni senkit sem."
Nem lehet objektív mércével értékelni a művészeti teljesítményt, de a fiatalokra való nyitottság fontos kritérium."

Hollerung Gábor · Index · 2024