Nézetek
Hollerung Gábor gondolatai a magyar klasszikus zenei élet helyzetéről, a zenekarok állami irányításáról és finanszírozásáról — az Index kultúra rovatában megjelent interjú alapján.
Összefoglaló
Az Index kultúra rovatának vendége Hollerung Gábor Liszt-díjas karmester, a Budafoki Dohnányi Zenekar ügyvezető zeneigazgatója, aki több mint öt évtizede aktív alakítója a magyar zenei életnek. Az interjúban kritikusan értékeli a magyar zenei élet helyzetét — különös hangsúllyal a rendszerváltás utáni örökségekre, a finanszírozási problémákra, az utánpótlás kérdéseire és az intézményi struktúrákra.
Üzenet a döntéshozóknak — témakörök szerint
Az alábbi témakörök Hollerung Gábor meglátásait és javaslatait foglalják össze, abban a sorrendben, ahogy a hazai zenei élet újraszervezéséhez és finanszírozásához hozzájárulhatnak.
1. Szervezés és finanszírozás — üzenet a döntéshozóknak
- A magyar zenei élet rendezetlen és koncepció nélküli; máig erősen hat a Kádár-kori örökség, lobbi-háttér és átláthatatlan fenntartói struktúra jellemzi.
- Nincs hosszú távú stratégia: senki nem határozza meg, milyen legyen a magyar zenei élet 10–20 év múlva. Hiányzik az átfogó, kifejezetten a zenei szektorra szabott szabályozás.
- A támogatási rendszer sokszor történelmi alapon működik, nem az aktuális teljesítmény alapján; a döntések gyakran politikai vagy adminisztratív szempontoktól függnek.
- A mecenatúra kultúrája gyakorlatilag hiányzik, az állami támogatás túlszabályozott és sokszor előre eldöntött.
- ✓Átfogó, kifejezetten a zenei szektorra szabott szabályozó törvény megalkotása, amely tisztázza a fenntartói viszonyokat és csökkenti a széttagoltságot.
- ✓A szektor valós helyzetének feltérképezése: pénzügyi adatok, teljesítmények és igények pontos képe, és erre épülő hosszú távú stratégia.
- ✓Tisztább, kiszámítható pályázati és támogatási rendszer; TAO-szerű, csalást kizáró eszközök, amelyek ösztönzik a magánforrások bevonását.
- ✓Új, hatékony szakmai érdekképviselet — kamarák vagy szövetségek — amelyek megbízható partnerei a döntéshozóknak.
2. Utánpótlás — zenekari és közönség egyaránt
- A zenekaroknak egyszerre kell dolgozniuk a zenekari (művész) utánpótláson és a közönségutánpótláson — a kettő egymástól elválaszthatatlan.
- Súlyos a szakemberhiány, különösen hiányszakmákban (pl. kürt); az alacsony bérek miatt sok zenész egyszerre több zenekarban játszik.
- A klasszikus zenei közönség öregszik; a 20–60 éves korosztályban tátongó űr van.
- ✓Minden zenekar küldetésének része legyen az aktív munka a hangszeres utánpótlásért és a jövő közönségéért — célzott programokkal, iskolai együttműködésekkel.
- ✓A fiatal zenészek megtartását támogató bér- és életpályarendszer, hogy ne kényszerüljenek párhuzamos állásokra vagy a pályaelhagyásra.
- ✓Közönségépítő, közösségi formátumok (pl. nagy tömeges kórusprojektek, élményközpontú koncertek) rendszeres támogatása.
3. Fiatalok felé való nyitás — értékelési szempont
- A művészeti teljesítményt nem lehet pusztán objektív mércével értékelni, de a fiatalokra való nyitottság jól mérhető és fontos kritérium.
- A fiatalok valójában nyitottak a zenére; a probléma nem az érdeklődés hiánya, hanem a hozzáférés és az élmény hiánya.
- ✓A zenekarok teljesítményértékelésének hivatalos szempontja legyen a fiatalok felé való nyitás: ifjúsági koncertek, iskolai programok, fiatal művészek bevonása, családi formátumok aránya.
- ✓Az állami támogatás egy része kötődjön a fiatal közönség és a fiatal előadók felé nyitó tevékenységekhez.
4. Budapest és vidék közötti egyensúly
- Hatalmas pénzügyi és infrastrukturális szakadék van Budapest és vidék között; az önkormányzati részvétel jelentősen csökkent.
- Vidéken jellemzően heti egy koncert reális, Budapesten naponta több is — ez kiélezi a versenyt és szűkíti a játszóhelyeket.
- ✓Kompenzációs mechanizmus a vidéki intézmények megerősítésére és a fiatal tehetségek vidéken tartására.
- ✓Helyi közösségi támogatások (pl. polgármesteri gyűjtések) intézményesített elismerése és bekapcsolása a finanszírozásba.
5. Zenei oktatás és közösségi érték
- A zenei oktatás ma túlzottan számonkérés- és tudáscentrikus, ami távol tartja a fiatalokat a zenétől.
- A kóruséneklés és a közös zenélés nemcsak művészeti, hanem közösségi és szociális értéket is teremt.
- ✓Élményközpontú zenei oktatás, amely a közös zenélés örömére és a közösségi tapasztalatra épít.
- ✓A kóruséneklés és a közösségi zenei programok érdemi súlyt kapjanak az új iskolai rendszerekben — mint az érzelmi és szociális nevelés eszközei.
Következtetés
Hollerung Gábor szerint a magyar zenei élet jelenlegi helyzete válságos, de van lehetőség a változásra, ha a döntéshozók és a szakma közösen képesek átfogó, jól átgondolt stratégiát kialakítani. Ez magában foglalja a fenntartói mechanizmusok tisztázását, a fiatalok bevonását, a vidéki és budapesti zenei élet közötti egyensúly megteremtését és a kulturális támogatások újragondolását. A beszélgetést optimista hangvétel zárja: van remény, hogy új kormányzati szereplőkkel és közös párbeszéddel a hazai zenei szakma előre tud lépni.
Kulcsfontosságú állítások
„A magyar zenei élet rendezetlen, igazságtalan és koncepció nélküli."
„A kádári rendszerben meglévő lobbimechanizmusok hihetetlenül felerősödtek a rendszerváltás után."
„A támogatási rendszer sokszor történelmi alapon működik, nem pedig aktuális teljesítmény alapján."
„A kormánynak bele kell kényszerítenie minket abba, hogy képesek legyünk egy közös álláspontot mondani. Ha nem, akkor megérdemeljük a sorsunkat."
„A vidéki zenekarok súlyosan alulfizetettek, és nehezen tudják megőrizni a fiatal művészeket."
„A magyar komolyzenei közönség öregszik — hiányzik a 20–60 év közötti generáció."
„A fiatalok nyitottak a zenére — az oktatás túlzottan számonkérés- és tudáscentrikus."
„Nincs működő mecenatúra; a helyi közösségi támogatásokban látunk reményt."
„A kóruséneklés és a közös zenélés nemcsak művészeti, hanem közösségi és szociális értéket is teremt."
„Átfogó, kifejezetten a zenei szektorra vonatkozó szabályozó törvényre van szükség."
„Az elitizmusunkkal elmehetünk a sóhivatalba, mert lassan nem fogunk érdekelni senkit sem."
„Nem lehet objektív mércével értékelni a művészeti teljesítményt, de a fiatalokra való nyitottság fontos kritérium."
Hollerung Gábor · Index · 2024